„AZ ANARCSI ISKOLÁS GYERMEKEKÉRT” ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA

(egységes szerkezetben)

Az 1. pontban megjelölt alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/14 — 74/17. SS-ai alapján jogi személyként működő alapítványt hoztak létre, melynek alapító okiratát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint történő továbbműködés érdekében az alábbiak szerintfoglalják a változásokkal egységes szerkezetbe:

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Alapítók: Szántó Csabáné ( Anarcs, Damjanich u. 20. szám) Hosszúné Németh Erzsébet ( Anarcs, Ady Endre u. 55. szám) Nagyné Bacskai Anasztázia ( Anarcs, Damjanich u. 48. szám)

Séra Zsolt      ( Anarcs, Damjanich u. 23. szám) Dolhai Lászlóné          ( Anarcs, Ady Endre u. 40. szám)

2. Az alapítvány neve: „Az Anarcsi Iskolás Gyermekekért” Alapítvány

3. Az alapítvány székhelye: 4546 Anarcs, Kossuth u. 39. szám

11.

AZ ALAPÍTVÁNY CÉLJA

Az alapítvány céljai:

A nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, szociális és jótékonysági tevékenység, környezetvédelmi és természetvédelmi tevékenység, sport és szabadidő tevékenység, sajátos nevelésü igényü gyermekek segítése, melynek keretében:

Az iskolába járó gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges fejlődésének biztosítása, a gyermeknap és más kulturális-, valamint sportprogramok szervezésével, játékok, szakkönyvek, tartós berendezési tárgyak, szemléltetóeszközök vásárlásával, az iskola tárgyi feltételeinek javításával, az iskolaudvar természetes anyagokból készült játékokkal történő felszerelésével. Ezáltal az iskolába járó gyermekek nevelésének, képességük fejlesztésének, az isr eretterjesztésnek magasabb szinten történő ellátása.

Az alapítványtól támogatás kérelem vagy pályázat útján igényelhető. A kérelmet vagy pályázatot a kuratórium elnökéhez írásban kell benyújtani. A pályázat kiírásáról a kuratórium gondoskodik, s az határozza meg a részletes pályázati feltételeket is. A kérelem, illetve a pályázat elbírálásáról a kuratórium titkára értesíti az érintettet a határozathozataltól számított 8 napon belül. Az alapítvány által — célszerinti juttatásként- nyújtott szolgáltatás igénybevevójét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó illeti meg.

 

Az alapítvány:

a)    gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesító okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

b)    gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;

c)    közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Csatlakozás:

Az alapítvány nyitott, ahhoz csatlakozhat minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet valamint bármely hazai és külföldi közösség, amely (aki) a II. pontban megfogalmazott célok megvalósításához anyagi támogatást kíván nyújtani és jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadják. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a kuratórium dönt. A csatlakozást követően a csatlakozó nem válik az alapítói jogok gyakorlójává.

111.

AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA

Az alapítvány induló vagyona az Alapítók által rendelkezésre bocsátott 100.000.-Ft, azaz Százezer Forint, amely az Alapító személyenkénti 20.000 Ft.-, azaz Húszezer forintból tevődik össze.

Az alapítványi vagyon feletti rendelkezés:

Az alapítvány vagyonával való rendelkezés a kezeló szervet illeti meg, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kincstár- vagy letéti jegyet vásárolhat, azzal az alapítvány céljait szolgáló vállalkozásokban vehet részt. Az Alapítvány a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével — cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az alapítványi vagyon felhasználása

Az Alapítvány céljainak elérése érdekében az Alapítvány induló vagyona és annak hozadékai, valamint a későbbi vagyoni hozzájárulások és azon hozadékai is teljes mértékben felhasználhatók, a csatlakozásokból származó felajánlások, ezek kamatai és egyéb hozadékai, az alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó eredménye. Kívülálló személy az alapítvány támogatásához pályázat és támogatás útján juthat.

AZ ALAPÍTVÁNY KEZELÓ SZERVE (KURATÓRIUM)

Az alapítványi vagyont az alapító által létrehozott öttagú kuratórium kezeli. A kuratórium elnökét, titkárát és tagjait az alapítók jelölik ki határozatlan időtartamra.

A kuratórium elnöke: Kertész Zoltánné

A kuratórium titkára: Takácsné Kaczur Ildikó

A kuratórium tagjai: Ignéczi Tiborné

Vitai Mihályné

Csépke Dóra

A kuratórium az alapítvány ügydöntó, ügyvezető és képviseleti szerve. Ez azt jelenti, hogy a kuratórium kezeli az alapítvány vagyonát, az alapítvány céljának és érdekében, képviseli az alapítványt hatóságok előtt, és harmadik személyekkel szemben.

A kuratórium nevében a kuratórium minden tagja jogosult eljárni, akik a kuratórium döntéseit harmadik személyekkel szemben képviselik, és érvényes jognyilatkozatot tesznek, tekintettel arra, hogy a kuratórium minden tagja az alapítvány törvényes képviselője.

Az alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre Kertész Zoltánné kuratóriumi elnök és Takácsné Kaczłn Ildikó kuratóriumi titkár együttesen jogosult.

A kuratórium kijelölésének joga csak az alapítókat illeti meg, ezt a jogot más nem gyakorolhatja, és ez a jog nem ruházható át a kuratóriumra. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.

A kuratórium ülését az elnök hívja össze.

A kuratórium évente legalább egy alkalommal ülésezik, de bármely kuratóriumi tag kérheti a kuratóriumi ülés összehívását, az ok és a cél megjelölésével, ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétól számított 8 napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését előterjesztó tag is összehívhatja. A kuratórium ülései nyilvánosak, a kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon minden tag jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag aláír, és melynek elkészítése az elnök feladata.

A kuratórium ülésére minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a kuratóriumi ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét

b)  az ülés idejének és helyszínének megjelölését

c)  az ülés napirendjét

A kuratórium legfontosabb feladata, hogy az ügyrendjének megfeleló módon döntsön az alapítványi vagyon, alapítványi célnak megfeleló felhasználásáról, valamint a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben.

A kuratórium hatáskörébe tartozik még: - új számlavezetó bank kijelölése - csatlakozási kérelmek elbírálása

- felajánlások elfogadása

A kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles az alapítók részére tájékoztatást adni az addig végzett munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról.

A kuratórium nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá az alapítvány éves beszámolóját.

A kezelő szerv vagy annak tisztségviselóje által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felel. A tisztségviseló az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

A kuratórium minden lényeges döntését, illetve határozatát jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzókönyv^pt kuratórium elnöke és az ülésen jelenlévő tagok írják alá, illetve hitelesítik, a határozatok csak ezt követően válnak érvényessé. A kuratórium elnöke az ülésen hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A kuratórium által hozott döntések nyilvántartását naprakészen kell vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya /ha lehetséges személye

A kuratórium elnöke köteles az ülésen hozott határozatokat 15 napon belül írásban ajánlott postai küldeményként feladni, és az érintetteknek megküldeni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthetó kézbesítettnek, úgy köteles ezt a tudomásra jutástól számított 15 napon belül közleményként az alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kiftiggeszteni, és a Kelet Magyarország c. napilapban közzétenni, ez útján is nyilvánosságra hozni.

A kuratórium elnöke köteles gondoskodni az alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratołxi»a való betekintésról, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt /kérelmet/ írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidővel, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által elóírt határidőben teljesíteni.

Az alapítvány működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon /közzétételi kötelezettség/, másrészt a jelen alapszabályban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével.

A kuratórium tagjai, feladatukat díjazás nélkül látják el.

Összeférhetetlenségi szabályok

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendó jogügyletben egyébként érdekelt.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Vezetó tisztségviseló az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáséⁱ' 2 szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviseló jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselói feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselóre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviseló ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviseló az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fúzódó hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviseló az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezetó tisztségviselóje nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezetó tisztségviseló az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselói tevékenységtől.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetó tisztségviselóje az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselóje volt - annak megszűnését megelózó két évben legalább egy évig -,

a)  amely jogutód nélkül szúnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegú adóhiányt tárt fel,

c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

 

d)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviseló, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A kuratórium tagjai egymással közeli hozzátartozói viszonyban, illetve munkaviszonyban nem állhatnak.

Kuratóriumi tagság megszűnésére vonatkozó szabályok:

Megszűnik a vezető tisztségviselói megbízatás:

-  visszahívással

-  lemondással

-  a vezetó tisztségviseló halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

-  a vezető tisztségviseló cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történó korlátozásával

-  a vezetó tisztségviselóvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével

A jogi személy tagiai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezetó tisztségviselót bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviseló megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezetó tisztségviselójéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy múködóképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviseló kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan, éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az alapítvány alnt'śtéř - a vagyoni hozzájárulásaik megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az alapítvány kuratóriumának feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, kezdeményezése.

Az alapítvány

a)  alapcél szerinti és

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

Az alapítvány vagyonát a fentiek szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

 

Az alapítvány bevételei:

a)  az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b)  gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)  a költségvetési támogatás:

• a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
• az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
• a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d)  az államháztartás alrendszereiból közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e)  más szervezettól, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)   befektetési tevékenységből származó bevétel;

g)  az a)-f) pontok alá nem tartozé egyéb bevétel.

Az alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)  alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)  gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)  az alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)  az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az alapítvány a bevételeit, illetve költségeit, ráfordításait (kiadásait) a fentiek szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, az; létesító okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

Az alapítvány költségeit és ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az elózóekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az Alapítvány javára adománygyújtó tevékenység folytatható. Az alapítvány nevében vagy javára történő adománygyújtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fúzódó jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az alapítvány nevében vagy javára történó adománygyújtés csak az alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az alapítvány részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

Külföldi felajánlás esetén az alapítvány külön devizaszámlát nyit. A felajánlott összeg devizában kamatozik, és devizában is felhasználható. Az alapító tudomásul veszi, hogy a devizaadomány felhasználása devizahatósági engedélyhez kötött.

Az alapítványnak az alapcél szerinti tevékenységéból, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítvány nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az alapítvány a működéséról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az Alapítvány esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnó szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

 

A beszámoló formáját az alapítvány által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

Az alapítvány könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

Az alapítvány beszámolója tartalmazza:

a)  a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b)  az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

c)  kettős könyvvitel esetében a kiegészító mellékletet.

Az alapítvány köteles a kuratórium által elfogadott beszámolóját - kötelezó könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelezó könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az alapítvány letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összeftiggó eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggó eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Ha az alapítvány saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, saját honlapon történő elhelyezésére is. Az alapítvány a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetóségét legalább a közzétételt követó második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Az alapítvány beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

VIII.

AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA

Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Az alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet, és csak alapítványokra válhat szét. Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.

IX.

AZ ALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE

Az alapítvány határozatlan időre jött létre.

Az alapítvány megszűnik, ha

a)  az alapítvány a célját megvalósította, és az alapítók új célt nem határoztak meg;

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy

c)  az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Az alapítók nem szüntethetik meg az alapítványt. Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkez:kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ha az alapítók a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoznak, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredó károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

x.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az alapítvány jogi személy. Az alapítóknak tudomásuk van arról, hogy az alapítvány érvényes létrejöttéhez és a jogi személyiség elnyeréséhez annak székhelye szerinti, Nyíregyházi Törvényszék vétele szükséges.

Az alapítvány nyilvántartásba vétele után az alapítványt az alapítók nem vonhatják vissza. Az alapítók az alapító okiratot - név, cél és vagyon sérelme nélkül - indokolt esetben módosíthatják.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseit kell megfelelóen alkalmazni.

Jelen okirat elkészítésével, ellenjegyzésével, meghatalmazzák a felek a Kiséry Ügyvédi Irodát (4600 Kisvárda, Aradi Vértanúk tere 6. 1/1 ., eljáró ügyvéd Dr. Kiséry Zoltán).

Az alapító az illetékes Bíróság előtti képviseletre teljes jogkörrel meghatalmazza a Kiséry Ügyvédi Irodát, aki a meghatalmazást ellenjegyzésével elfogadja.

Anarcs, 2015. október 26.

Szántó Csabáné ,Hosszúné Németh Erzsébet, Nagyné Bacskai Anasztázia,

Séra Zsolt, Dolhai Lászlóné alapító        

Alulírott D. Kiséry Zoltán nyilatkozom, hogy a létesító okirat, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okira*- módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ellenjegyzem:

Anarcs, 2015. október 26.

 

ügyvéd

 

Oldal: Alapító okirat
"Anarcsi Iskolás Gyermekekért" Alapítvány - © 2008 - 2024 - aigy.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat